Színházba tessék!

Szeptember 1-jén kezdődik a 2022–2023-as évad bérleteinek értékesítése. A Harag György Társulat tagjai pedig már próbálnak az évad első bemutatójára, mely a tervek szerint a Légy jó mindhalálig című musical lesz. A társulat igazán színes repertoárral készül az új évadra.

Bemutatók

Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig (r. Nagy Regina)

Móricz Zsigmond művének mondanivalóját már a címe is tartalmazza: Légy jó mindhalálig! – azaz helyt kell állni minden nehézség és szenvedés árán, ki kell tartani az olyan örök emberi igazságok mellett, mint az igazmondás, a becsület, az erkölcsi tisztaság, az emberek kölcsönös tisztelete és megbecsülése, az előítéletek mellőzése.

A történet főszereplője a Debreceni Kollégiumban élő Nyilas Misi, a jóravaló diák, aki a tanulás mellett dolgozik is: tanít és felolvas Pósalaky úrnak, aki megálmodott lutri-számait bízza a fiúra. Misi megteszi a számokat, de eltűnik a nyerő szelvény, emiatt csalással, lopással vádolják meg.

Végül, akárcsak a regényben, a számos gyerekszínészt felvonultató musical- változatban is végül minden jóra fordul…

Petőfi Sándor: A helység kalapácsa (r. Béres László)

Petőfi A helység kalapácsában kora legkedveltebb irodalmi műfaját, az eposzt parodizálja: egyszerű helyszínt és banális problémákkal küzdő szereplőket választ, de mindvégig odafigyel a kellő pátoszra és az elengedhetetlen eposzi kellékekre. A történet nagyszerűsége épp az egyszerűségében rejlik, ugyanis a romantika korabeli magyar paraszti élet egy szeletét ragadja ki, és emeli hőskölteményi magasságokba.

A cselekmény vasárnap játszódik, egy falusi istentisztelet után, amikor az ünnepi úrvacsoraosztást követően a helység kovácsa, Fejenagy elalszik, és jóval a szertartás vége után ébred fel. A helység kalapácsaként emlegetett atyafi hamar rádöbben, hogy rázárták a templomajtót, és igyekszik megoldást találni problémájára: úgy határoz, leereszkedik a toronyból a harang kötelén.

Eközben a falusiak a helyi kocsmában igyekszenek kipihenni az egész heti munka fáradalmait, és ebben segítségükre van szemérmetes Erzsók asszony méltán híres bora. A dolgok akkor kezdenek komolyabbra fordulni, amikor kiderül, nemcsak a bora, hanem a kocsmárosné ötvenöt éves bájai is igen népszerűek a falu férfinépe körében, és a helybeli lágyszívű kántor mellett a templomból kiszabadulni igyekvő Fejenagy is igényt tart a „fiatalasszony” kegyeire. A problémát fokozza, hogy Harangláb, a fondor lelkületű egyházfi nem szívleli a helység kalapácsát, így csakhamar ökölre megy a küzdelem.

Sheldon Harnick–Jerry Bock–Joseph Stein: Hegedűs a háztetőn (r. Márkó Eszter)

A Hegedűs a háztetőn című musical zeneszerzője Jerry Bock, szövegírója Sheldon Harnick, a szövegíró Joseph Stein. A történet 1905-ben játszódik az Orosz Birodalomban. Alapját a Tevje lányai, valamint Sólem Aléchem más meséi képezik. A történet középpontjában Tevje, az apa és öt lányának élete áll, hogyan próbál a családfő ragaszkodni a zsidó valláshoz, hagyományokhoz miközben különböző megpróbáltatások érik a család életét. Harcokat kell vívnia első sorban a lányaival, akik szerelemből szeretnének házasodni, de mindegyikük férje egyre távolabb esik a zsidó hit határaitól és örökségétől, és a cár rendeletével, amely alapján száműzik a zsidókat a faluból.

A musicalt 1964. szeptember 22-én mutatták be nagy sikerrel a New York-i Broadwayn, és azóta is sikerrel jelenik meg a világ színpadain, New Yorkban és Londonban is folyamatosan játsszák.

Ödön von Horváth: Kasimir és Karoline (r. Botos Bálint)

A szenvedélyes szerelmi történet a fergeteges hangulatú müncheni sörfesztiválon, az Oktoberfesten játszódik. Az 1929-es gazdasági világválság milliók egzisztenciáját sodorta veszélybe, ki tudja, mit hoz a holnap. Kasimir éppen elvesztette a munkáját, Karoline pedig mintha túlságosan is sokfele nézelődne a vásárban. Ahogy az este éjszakába vált, a szerelmesek elveszítik egymást, a piti bűnözők, élveteg milliomosok. Mindenki mulatni vágyik, de ez az eltökélt szándék sem tudja eltakarni a bajokat, melyek a véralkoholszint emelkedésével mindinkább felszínre törnek, úgy a nehéz sorsú szerelmesek, mint a hatalmasok és a kiszolgáltatottak között.

Bertolt Brecht: Jóembert keresünk (A szecsuani jó lélek) (r. Sardar Tagirovsky)

Három Isten érkezik egy nagy szegénységben élő városkába, azért, hogy próbára tegyék az emberek jóságát. A próba egyszerű: találniuk kell valakit, aki szállást ad nekik. Az isteneknek azonban csalódniuk kell, mert hosszú útjuk során senki sem akad, aki befogadná a három idegent. Csak egy pénztelen utcalány látja őket szívesen: Sen Te, akit a jótéteményért megajándékoznak, mert abban bíznak, Sen Te példája bebizonyítja majd, hogy jó emberek is élhetnek emberhez méltó életet a Földön.

Stúdiótermi bemutatók

Radnóti Miklós: Dögölj meg, dögölj meg hát világ… (r. Kovács Éva)

Huszadik század… a mocskos hazug, kegyetlen huszadik század… A történelem egyik szégyenfoltja! A világháborúk embertelen, gyilkos izmusok százada… Ilyen környezetben élni, művésznek, költőnek lenni tragikus „kaland.” RADNÓTI, Radnóti Miklós…

Ennek a ragyogó tehetségű költőnek jutott osztályrészül, többek között ez a kor, melyről e nagyon keserű, gyönyörű versével vall: „Oly korban éltem én e földön/ mikor az ember úgy elaljasult,/hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra… (Szugyiczky István) Az est szereplője Szabó János Szilárd színművész, a produkció szerkesztője és művészeti tanácsadója Szugyiczky István, rendezője pedig Kovács Éva, Poór Lili-díjas, a társulat örökös tagjai.

Varga Lóránt: Interaktív (r. Lendvai Zoltán)

Ősbemutatóként viszi színre a Harag György Társulat Varga Lóránt többszörösen díjazott kortárs író drámáját Szatmárnémetiben.

Mi történik akkor, ha öt tanár beszédbe elegyedik egymással? Törvényszerűen a gyerekekről, a tanári létről, a tanításról beszélgetnek, mintha soha nem lett volna más téma a világegyetemben. Nincs ez másképpen azzal az öt tanárral sem, akik egy külföldi útra kísérik el az iskola kórusát. A gyerekek már a szobáikban, a tanárok összegyűlnek egy kis baráti csevegésre – csak semmi formalitás, mi, felnőttek barátok között vagyunk. De mi történik akkor, ha az egyik tanárnak konkrét terve van ezzel az estével? Eléri-e a célját, és ha eléri, akkor annak mindenki örülni fog? Ahogy telik az idő és válik könnyedebbé a hangulat, úgy bomlanak ki a vélemények egyre erőteljesebben a nevelésről, a szigorról, arról, hogy az engedékenység segíti-e előre a diákokat, és így az a következő generációt, vagy kell a szigor, a fegyelem, sőt, akár az erőszak. És persze, hogy hol van az a vonal, amit meg kell húzni, ami mögé már nem szabad belépni?

Az idő telik, a vélemények, szenvedélyek egyre nyíltabbak lesznek, és a téma már nem egy általános iskolát érint, hanem egy sokkal nagyobb léptékű intézmény irányításának kérdését feszegeti, mely kérdésben végsősoron mindenkinek döntenie kell, a tanároknak, de a nézőknek is egyaránt.

Műsoron marad:

Vajda Katalin: Anconai Szerelmesek (r. Lendvai Zoltán)

„A valóság nem más, mint egy nagy mese”- ezekkel a szavakkal foglalja össze az anconai polgár a fordulatos komédia eszmei mondanivalóját az Anconai szerelmesek című előadásban.

Talán sokan hajlamosak lesznek hinni neki, főleg ha andalító olasz zenét is találnak hozzá! A szatmárnémeti társulat előadása a fenti biztos recept alapján készül, egy igazi olasz zenés komédiát kínál. Kicsit nosztalgikus, kicsit ironikus ez a mediterrán szerelmi bonyodalom.

Az előadásban megtalálunk mindent, ami a hamisítatlan olasz hangulatot jellemzi: tengerparti üdülőhelyet, kávézót, pizzát, összegabalyodott szerelmi szálakat és fülbemászó dallamokat.

A 70-es évek népszerű olasz slágerei hangzanak el: Ciao Bambina, Volare, Felicita, L’italiano, szóval sok-sok slágeren keresztül kell túljutniuk az anconai szerelmeseknek, amíg elérnek a happy endhez.

Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (r. Sardar Tagirovsky)

Vörösmarty Mihály sosem láthatta művét színpadon megvalósulni. Álmában sem gondolta, hogy ekkora utat jár be a darab az elmúlt másfél évszázadban. Ahogy álmában sem sejtette Csongor, hogy Tündével megtalálja a szerelmi beteljesülést. Csongor és Tünde nagy akadályok elé került. Ahogy a róluk elnevezett mű is, hiszen nagy népszerűségre tett szert az iskolákban és színházakban egyaránt. Meghatározta a romantikáról alkotott elképzelést a magyar nyelvterületen és kötelező klasszikussá vált a társadalom szemében. Ez nagysága mellett terhet is jelent, főleg a mindenkori színházcsinálókra. Egy olyan megvalósítás irányába szeretnék elmozdulni, ami a mű tiszteletben tartása mellett képes újszerű elemeket tartalmazni, amelyek a színház pillanatnyi igazságát és időtlenségét erősíthetik meg. A verses szövegek mélyebb dimenziót szeretném feltárni az alkotókkal olyan módon, hogy érezhetővé váljon az emberi dráma és a nyers költészet, a zsigeri játék és az álmokat felidéző képzelet, az örökérvényű klasszikus és az újító színház varázsa. (Sardar Tagirovsky)

Michael Stewart–Jerry Herman: Hello, Dolly! (r. Sorin Militaru)

New York, 1890. Mrs. Dolly Levi egy csinos, fiatalon megözvegyült asszony. Férjével ideális szerelemben éltek, halála óta viszont magányos. Házasságközvetítésből és afféle „mindenben tudok segíteni” szolgáltatásokból él. Egyik ügyfele egy nehéz természetű, zsémbes yonkersi terménykereskedő, Horace Vandergelder, akinek már kinézte a párját egy nőikalapüzlet tulajdonosnője, Irene Molloy személyében. Horace a nősüléssel azonban inkább kiszolgálót, mintsem szerelmet keres. Dolly elhatározza, ideje véget vetni a magánynak, Horace némi megnevelés után ideális férj lesz számára. Szövevényes tervet dolgoz ki, melynek során mindenki megtalálja párját nnnnnnNew York, 1890. Mrs. Dolly Levi egy csinos, fiatalon megözvegyült asszony. Férjével ideális szerelemben éltek, halála óta viszont magányos. Házasságközvetítésből és afféle „mindenben tudok segíteni” szolgáltatásokból él. Egyik ügyfele egy nehéz természetű, zsémbes yonkersi terménykereskedő, Horace Vandergelder, akinek már kinézte a párját egy női kalapüzlet tulajdonosnője, Irene Molloy személyében. Horace a nősüléssel azonban inkább kiszolgálót, mintsem szerelmet keres. Dolly elhatározza, ideje véget vetni a magánynak, Horace némi megnevelés után ideális férj lesz számára. Szövevényes tervet dolgoz ki, melynek során mindenki megtalálja párját.

Georg Büchner: Woyzeck (r. Albu István)

A modern drámairodalom egyik előfutáraként tartják számon a mindössze 26 évesen elhunyt Georg Büchner művét, amelyet halála előtt nem sikerült befejeznie, viszont többféle kézirat-töredéket hagyott hátra. Ezért kihívás és egyszerre kitűnő lehetőség

is a történetet színre vinni, hiszen az rendező maga értelmezheti a művet, adhat neki újabb és újabb értelmet. A történet valós eseményeken alapul: Johann Christian Woyzeck borbély féltékenységből megölte élettársát, ezért pedig kivégezték. A darab írója korabeli cikkekből és rendőrségi dokumentumokból ugyanúgy merítkezett, mint az orvosok által a nyilvánosságban a főszereplő beszámíthatóságáról folytatott vitából.

Friedrich Dürrenmadt: A nagy Romulus (r. Bocsárdi László)

Vajon nem hiú ábránd azt hinni, hogy meg tudjuk változtatni a történelem folyását? A Római Birodalom utolsó császára, Nagy Romulus Friedrich Dürrenmatt drámájában meg van győződve arról, hogy ő képes erre. A birodalom bírájaként környezete számára érthetetlen nyugalommal várja és tűri hazájának bukását. A német drámaíró időtlen darabjában egy fejlett társadalom bukása körvonalazódik. A kérdés, amit ő maga is feltesz: erkölcsös-e egy olyan társadalmat megmenteni a pusztulástól, amely a felszín alatt velejéig romlott?

Szőcs Géza: Raszputyin (r. Sardar Tagirovsky)

Szőcs Géza drámája egy történelmi látlelet a kollektív európai és globális lelkiismeretünkről. Ez a dráma a történelmi valóságot helyezi fókuszba Raszputyin fiktív szűrőjén keresztül. Ez a fikció a szenvedélyes túlélés utolsó mentsvára az emberiség apokaliptikus erdejében. Mert gyermeki módon vágyódik a világ békéjére. Arra, hogy milyen az, amikor nem gyilkoljuk egymást a társadalomban és a háborúkban. Ebben a világban minden költészet kacérkodik a valósággal. Minden vágyódás táncol a feladással. Minden tett a filozófiával. Pont olyan a dráma, mint amilyen kép alakult ki bennünk Raszputyin alakjáról a mai világunkban. Isteni és végtelenül emberi, miközben hátborzongatóan történelmi. Hiszen Raszputyin szent és bűnös alakja megfoghatatlan, hiszen az ő hatalma nem a császárok, királyok és a cárok hatalmával ér fel, hanem a játékosok és a szélhámosok igéző tekintetével.

László Miklós: Illatszertár (r. Márkó Eszter)

László Miklós rendkívül népszerű, a tengerentúlon is ismert, számtalan alkalommal, nagy sikerrel fel- és átdolgozott műve az Illatszertár. Helyszíne a képzeletbeli budapesti drogéria, ahol a mindennapi robotolásban megkeseredett alkalmazottak keresik a boldogságot vagy épp helyüket az életben. S mint ahogy az napjainkban is egyre gyakoribb, a szerelem nem személyes találkozások során bimbózik, hanem üzenetek, levelezések útján, mert hát az elfoglalt embereknek nincs idejük randevúzni… Pedig az igazi szerelem talán éppen egy illatszertárban dolgozik velünk, és e percben még azt hisszük, ki nem állhatjuk egymást…Az érzelmes és egyben nevettető történetet andalító dallamok, magyar költők – Kosztolányi Dezső, Kaffka Margit, Nadányi Zoltán, Kemény Simon, Gárdonyi Géza – verseinek zenés feldolgozásai teszik lelket simogatóvá, kiragadva a színházba visszatérő nézőket a nehéz, néha elkeserítő mindennapokból.

Felnőtt bérletek

Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig (r. Nagy Regina)

Sheldon Harnick–Jerry Bock–Joseph Stein: Hegedűs a háztetőn (r. Márkó Eszter)

Petőfi Sándor: A helység kalapácsa (r. Béres László)

Választott előadás I.

Választott előadás II.

Választott előadás I.

Örkény István: Tóték – a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház előadása

Radu Afrim: Amikor telihold ragyog a turkáló felett (r. Radu Afrim) – a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház előadása

Ken Kesey – Dale Wasserman: Száll a kakukk fészkére (r. Vladimir Anton) – a Székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház előadása

Választott előadás II.

Nyikolaj Erdman: Az öngyilkos (r. Botos Bálint) – a nagyváradi Szigligeti Társulat előadása

Bertolt Brecht: Jóembert keresünk (A szecsuani jó lélek) (r. Sardar Tagirovsky) – a Harag György Társulat előadása

Választhatók továbbá a novemberben Szatmárnémetiben tartandó IFESZT – Interetnikai Színházi Fesztivál előadásai.

Közlemény