Öt éve jelent meg ez a cikk: Hám Endre ötödikes lesz az új tanévben. Egy egész ládányi kincs bortokosa a kaplonyi fiatalember. Még öt éves sem volt, és már hozzákezdett gyűjteni a cseréptöredékeket. Látta, hogy nagybátyja, Illyés Sándor is felszedegeti a látszólag hasznavehetetlen törmeléket. Óvatosan nézegeti, a homoktól, a földtől, a sártól megtisztogatja, és párat félretesz. Mindez megtetszett Bandikának, és ő is ekként cselekedett.
Később rájött, hogy a vastagabb az értékesebb, és arra is ügyelt, hogy a kályha- vagy tégladarabok hasznavehetetlenek. Bandika bevallottan büszke a gyűjteményére. Viaszpecséttel látta el a ládáját, nehogy valaki a felnőttek közül megkurtítsa.
Ugyan nem megrövidíteni akarták, de dr. Hágó Attila Nándor és Romát Sándor régészek felnyitották a ládát. Az Árpád-kori cseréptöredék, a rézkori edényke, a monarchiánk idején készült, arckenőcs feliratú üvegcse stb. – sok minden elnyerte a tetszésüket. Magyaráztak közben, illetve kérdeztek: – A fehér alapanyagú pipák terjedtek el előbb a vidéken, a színeseket már itt, helyben, a károlyi Fazekas utcán készíthették. (…) Az a fontos, hogy feljegyezzük a leletek megtalálásának pontos helyét. Utána az ilyen gyűjteményt „zacskózni” kell, ez azt jelenti, hogy külön kell tenni az őskorit, a rézkorit, illetőleg az újabbakat.
A Nagykárolyi Városi Múzeum részlegvezetője és a doktorandusz régész-tanár úgy került Kaplonyba, hogy a hét elején értesítettük őket arról, hogy a zárdaépület körül dolgozó Illyés Sándor mamutfogat talált. Később kiderült, hogy vélhetően mégsem ormányos őrlőfoga lehetett valamikor az az egyébként hatalmas fog, hanem akármelyik ősi szarvasmarháé, talán egy őstuloké. A történelemhez, a helytörténethez igen csak vonzódó kőműves – akinek köszönhető egyébként a kaplonyi román kori templom egyetlen tárgyi bizonyítékának, az ablaknak a felfedezése – beszámolt arról, hogy unokaöccse, Bandi kincses láda birtokosa. A régészek, dr. Németi János tudományos kutató tanítványai szívesen jöttek el, áttanulmányozni a leleteket. Nem először jártak Kaplonyban. Mint magyarázták, Jancsi bácsival sokszor járták be az őskor óta lakott lápi vidéket. Különösen a Magyar utca, a kanyarulat vidéke ősi. Több ezer éve él itt az ember. Természetesen tehát, hogy például a szőlőkapálás közben, vagy a házak alapjának a megásásakor leletekre bukkan. Vigyázni kell ezekre – hangsúlyozzák a szakemberek. A legszerencsésebb szólni nekik. Idejük és erejük függvényében mihamarabb a helyszínre sietnek, és megnézik, hogy tudományos szempontból érdemleges-e például az edénytöredék.
Bandika ládája értékes. 12 ezer éves lelet is van benne, és a múlt század elején készített üveg is. Nemsokára kijönnek majd Jancsi bácsival, és szétválasztják, tüzetesebben átnézik a fiatalember gyűjteményét. Mindketten szívből gratuláltak neki: – Ügyes vagy, csak így tovább!
(Megjelent 2015. 08. 1-jén a Nagykárolyi Anziksz felületén.)
Hozzászóláshoz be kell jelentkezni!