Vajdasági falugazdászok látogattak a Partiumba

A szakmai és baráti kapcsolatápolás, tapasztalatcsere, valamint egymás programjainak és tevékenységeinek megismerése céljából Szilágykémeren találkoztak augusztus 24-én a Vajdaság és a Partium térségében tevékenykedő falugazdászok.

A Partiumi Falugazdász Hálózat kezdeményezésére szervezett egynapos találkozót dr. Torda Márta, a magyar Agrárminisztérium Kárpát-medencei Együttműködések főosztályának vezetője és Magyar Lóránd, Szatmár megyei parlamenti képviselő, az alsóház mezőgazdasági bizottságának alelnöke, a Partiumi Falugazdász Program koordinátora is megtisztelte jelenlétével. A szerbiai falugazdász-küldöttséget Nagy Miklós, a Vajdasági Gazdaszervezetek elnöke vezette.

„Házigazdaként nekem jutott a megtiszteltetés, hogy üdvözöljem önöket a Partiumban, Szilágyságban, Kémeren” – kezdte üdvözlőbeszédét Magyar Lóránd. Kifejtette: annak ellenére, hogy Románia uniós tagország, Szerbia pedig még nem, rengeteg a hasonlóság a két ország mezőgazdaságában, amire építeni lehet. „Tudomásom szerint ez az első olyan találkozó, amin a gazdaszervezetek együttműködésében két különböző ország falugazdászai találkoznak. Meggyőződésem, hogy tudunk egymástól tanulni. Szükségünk van az ehhez hasonló szakmai és a kötetlen beszélgetésekre” – szögezte le az országgyűlési képviselő.

Dr. Torda Márta felszólalása elején engedélyt kért, hogy az agrárminisztérium partnereiként munkatársainak nevezze és ekként köszöntse az összegyűlt vajdasági és partiumi falugazdászokat.

„A magyar kormány kinyújtott kezeként közösséget építetek ott, ahol vagytok. Kimondottan öröm számomra, hogy együttlátok két különböző országban tevékenykedő falugazdász-csapatot. És talán ez a mi munkánk egyik legnagyobb érdeme, hogy sikerült összehozni a történelmi Magyarország magyar embereit ahhoz, hogy újra együtt lehessenek, együtt gondolkodhassanak és a gondjaikról beszélni tudjanak” – fogalmazott az Agrárminisztérium Kárpát-medence szerte működő magyar falugazdász-hálózataiért is felelős főosztályvezetője. Torda Márta örömmel jelentette be, hogy felterjesztésükre a külhoni magyarság javára az agrárium terén végzett munkája elismeréseként a gróf Széchényi Imréről elnevezett díjban részesítette idén – a jogi személyek közül elsőként – a Vajdasági Gazdaszervezetek Egyesületét. A rangos díjat a szervezet nevében Nagy Miklós a napokban, az augusztus 20-i ünnepség keretében vehette át Budapesten.

A köszöntők rendjén átvéve a szót, Nagy Miklós szerénysége jeleként nem a napokban átvett kitüntetésről, hanem inkább Széchényi Imréről, a díj nevét adó gróf életéről, munkásságáról kívánt szólni a résztvevőknek. Emlékeztetett: a gróf volt az, aki Amerikában szerzett tapasztalatait felhasználva elérte, hogy 1885-ben itthon felmérés készüljön a paraszti gazdaságokról, amit pár évvel később az első hivatalos összeírás követett. „Ő volt az, aki intézményesen gondolkodott azon, hogy egy paraszti gazdaságnak hogy is kellene kinéznie ahhoz, hogy életképes legyen. A feudális, fél feudális rendszerből hogyan kellene áttérni a piacgazdaság szerint termelő rendszerbe. Olyan ember volt, aki a gazdaságok formálását, a gazdálkodók oktatását helyezte előtérbe. A róla elnevezett díjat átvenni tényleg büszkeség, hisz amit ő csinált, most nekünk is ugyanazt kell csinálnunk a mezőgazdasági termelőkkel. Pont így képzeltük el a falugazdászoknak a munkáját, hisz ők azok, akik a termelőket megfelelő időben jó információkkal kell ellássák ahhoz, hogy a gazdák jó döntést tudjanak hozni” – hangsúlyozta a Vajdaságban húsz falugazdászt foglalkoztató szervezet elnöke.

A beszélgetésekből, az elhangzott szakmai beszámolókból kiderült, a mostanihoz hasonló tapasztalatcserés találkozóknak nagyon is helye és létjogosultsága van, hisz a megnevezésen túl korántsem egyforma a Szerbia magyar lakta településein, illetve a Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyékben tevékenykedő falugazdászok feladata. Így például míg a Partiumban a falugazdászok főként a terepmunkára, a gazdák tájékoztatására és ágazatok szerinti – állattenyésztési, növénytermesztési, kertészeti, állat- és növény-egészségügyi – szaktanácsadásra fókuszálnak, ezzel szemben a Vajdaságban – településenkénti irodákban fogadóórákat tartva – leginkább adminisztratív munkát végeznek a falugazdászok. A gazdarendezvények szervezése, a helyi termékek népszerűsítése mellett feladataik közé tartozik a helyi gazdálkodók adatait tartalmazó gazdalapok vezetése, a nyilvántartásban szereplő mezőgazdasági adatok aktualizálása, de ugyancsak hangsúlyos szerepet játszanak a szerb mezőgazdasági minisztérium által kínált területalapú támogatási kérelmek kitöltésében is. A vajdasági falugazdászok ilyen téren nem csupán a papír- és online ügyintézésben, a bürokrácia útvesztőiben teremtenek a helyi magyar gazdák, a piaci szereplők és a szakhatóságok között kapcsolatot, de sok esetben a nyelvi akadályok áthidalásában, a szerb nyelvet kevésbé ismerős gazdák számára is értékes segítséget nyújtanak. A nyelvi akadályok hallatán a partiumi falugazdászok közül is többen megértően bólintottak, elismerve azt, hogy a román nyelv helytelen vagy elégtelen ismerete bizony a Partiumban is nagyon sok gazdát elbátorít a különféle pályázati, farmfejlesztési lehetőségek kiaknázásától.

A két szervezet programjainak, tevékenységeinek ismertetése után – könnyedebb, kötetlenebb formában – a falugazdászok vették át a szót, akik szakterületeikről, a hozzájuk forduló gazdák gondjairól, vagy épp kiemelkedő, mások számára is követhető példát jelentő kezdeményezéseikről beszéltek.

Közlemény