Sárosak az útjaink. Rég nem voltak ennyire sárosak. Mindez több okra vezethető vissza. Megoldás lesz! (Viszont nem ma.)

A sáros utak azért alakultak ki, mert sokkal csapadékosabb volt az ősz, mint a korábbi években. Közrejátszik az áldatlan állapot kialakulásában az is, hogy a mezőgazdászok talán kevésbé ügyelnek arra, hogy a lehető legkevesebb sárral hajtsanak be a faluba. Sok esetben – szerintem – nem is törekszenek arra, hogy megóvják az utak hozzávetőleges tisztaságát. Véletően úgy érzik, hogy eleve nagy adót fizetnek a mezőgazdasági gépjárművek okán, így községi feladat gondoskodni az utak karbantartásáról, azaz a tisztitásáról is. Meg kell ugyanakkor említeni, hogy egyfajta lerakat létesült a Kraszna túlsó oldalán, ahova nagyon sok tehergépjármű megy. Értelemszerűen ők is nagyon sok sarat terítenek szét a falu főbb útvonalán.

Megoldást kell találni! Mégpedig azért, mert jogos azok panasza, akiket a sár elborzaszt. Mint sokuk írja, egész egyszerűen nem lehet kerékpárral közlekedni a faluban, hiszen balesetveszélyes. De a főbb útvonalak mentén lévő házak is összesározódtak, illetőleg a személygépjárművekből nem lehet anélkül kiszállni, hogy az ember ne legyen mindenhol csupa sár.

El kell ugyanakkor fogadnunk azt a tényt is, hogy Kaplony alapvetően falu. Egy rurális település, és ezáltal értelemszerűen joguk van a gazdáknak ahhoz, hogy használják az utakat. Lerakatot is szabad létesíteni a faluban, hiszen az abból származó adótlejeket szívesen látjuk a községi kasszában, illetve több helybeli megélhetése biztosított ezen tevékenység révén. Ezek alapján kijelenthető, hogy megtiltani az utak használatát nem lehet, és nem is lenne szerencsés. A korlátozásra azonban mindenképpen kell egyfajta megoldást találni.

Az önkormányzat nem képes – jelenleg legalábbis – arra, hogy folytonosan tisztítsa az utakat. Az alpolgármester kétnaponta kiküldi az üzemképes gépet, hogy legalább a sár nagyját az út szélére tolja. Mindez folytatódni is fog!

Azonban a lakosok adóját nem lenne igazságos javarészt a mezőgazdászok „számára” felhasználni. Ha nem is lett volna kénytelen a községi vezetőség a munkagépet szervizeltetni, akkor sem tudná az folytonosan járni az utakat. Egész egyszerűen túl sokba kerülne, és csekély „haszonnal” járna, azaz az utak nem lennének jelentősen kevésbé sárosak. Hosszabb távon mindazonáltal be kell szereznünk egy olyan felszerelést, amellyel a sártól meg lehet – legalább részben – tisztítani az utakat. Igen is kell erre a célra pénzt áldozni! A községi vezetőség javasolni fogja a döntéshozóknak, hogy a jövő évi költségvetésből szánjunk erre a célra. Méginkább hasznosnak tűnik, hogy kezdjünk végre valamit a mezőgazdasági utak lekövezésével. A megyei önkormányzat vezetője fogalmazta meg a napokban a lehetséges megoldások egyikét: össze kell kötni egy megyei út révén Kaplonyt Domahidával. Amennyiben erre a célra sikerült forrást találnunk – nyilván a kismajtényi önkormányzattal, illetőleg a megyei tanáccsal karöltve –, akkor valamelyest normalizálódhat a helyzet. Szintén a tehermentesítést célozza az a kezdeményezés, miszerint a leendő nagykárolyi terelőúthoz igazodva egy kisebb kaplonyit is kialakítanánk.

Megoldást azonban már jövő őszre kell találni. Mihamarabb össze kell hívni a közlekedési bizottságot. Ezt a polgármester kezdeményezni is fogja. Ki kell helyezni korlátozó táblákat: a kaminonoknak igen is tilos száguldozniuk a faluban. Kitiltani egyelőre nem tudjuk őket, hiszen nem kínálunk alternatív útvonalat. Azonban azt elérhetjük, hogy a közlekedési szabályokat betartsák. Ha másként nem megy, hát büntetések révén.

Törekednünk kell arra, hogy a mezőgazdászok jobban ügyeljenek az utak tisztaságának megőrzésére. Meg kell nézni azokat az utakat, amelyeken nem, vagy csak nagyon kis számban keresnek fel a tehergépjárművek, nos, azok is nagyon sárosak. Ez azt jelenti, hogy például az Alsó utcán a mezőgazdászok még csak nem is törekednek arra, hogy ne hozzák be a faluba a gépjárműveiket, vagy azokat lehetőség szerint megtisztítsák. Idén már nem, jövő ilyenkorra viszont erre a jelenségre is ki kell dolgoznuk egy megoldást.

Nagykároly és vidéke többi településéhez viszonyítva Kaplony egyik sajátossága az, hogy itt sok mezőgazdász él. Ez sok előnnyel jár, és persze sok hátránnyal is. Nyilván egyszerűbb lenne a „helyzet”, ha lenne egy nagy társulás, amely kiépíthetne egy nagy központot itt vagy ott a falu szélén, és ott tartaná a terményt, a gépjárműveket. Viszont akkor kevesebben élnének meg a mezőgazdaságból, összességében a falu többi lakosa is szegényebb lenne. Ennek ellenére nem lehet elfogadni a jelenlegi helyzetet. A megoldására kell törekedni! Nem elfogadható állapot az, hogy például a Kálmánd felé tartó megyei útról egyszerűen csak letérnek egyesek a traktorokkal a parcellákra. Azokat a földterületeket korábban is meg lehetett közelíteni a hátsó utakról. Arra kell törekedni, hogy a sártengerré vált földekről a lehető legkevesebb helyen menjenek fel közvetlenül az aszfaltborítással rendelkező utakra. A helyhatóság igyekszik már ezen a héten követ kijuttatni az úgynevezett gócpontokra.

A községi vezetőség ugyanakkor nyomatéksan kéri a lakosokat, hogy egymás iránti türelemmel, megértéssel viselkedjenek. Ügyeljünk az útjainkra. Ügyeljünk azok tisztaságára! Tisztelettel kérjük ugyanakkor, hogy konkrét, megvalósítható megoldási ötletekkel keressenek meg bennünket. (Nézzünk körül a szomszédos településeken, sajnos máshol sem jobb a helyzet, azaz nem mi vagyunk a hibásak.) A témában – mihelyst lehet – falugyűlést is fogunk tartani, illetve több kerekasztalmegbeszélést.

Tisztelettel,

Megyeri Tamás Róbert polgármester,
Csizmár Antal Tamás alpolgármester