Több mint egy tucat határozatról döntött a kaplonyi tanács: utak kerülnek közvagyonba, telkek kapnak új besorolást, és pénzügyi kötelezettségeket is vállal a község. A háttérben azonban ennél is fontosabb kérdések – az éjjeli őrség jövője, a legeltetés szabályozása és a szerencsejáték helyi engedélyezése, adókedvezmények.

2026. március 17-én tartotta meg a Kaplonyi Helyi Tanács a március havi rendes közgyűlését. 11 tanácstag vett részt az alkalmon. Mindahány tanácsi határozatot egyöntetűen hozták meg. Az Egyebek rendjén felmerült kérdések kapcsán azonban nem alakult ki egyetértés, így több témában is halasztották az elvi beleegyezés meghozatalát.

1. napirendi pont – az idei 11-es számú határozat

Egy 68 m²-es útkategóriájú terület közvagyonba vétele (Top. 464/22/26)

Miről van szó?

A község területén található egy 68 négyzetméteres földrészlet, amelyet a telekkönyvben útként tartanak nyilván. Ezt a területet a döntés nyomán hivatalosan is a község közvagyonába sorolják.

Miért van erre szükség?

Ahhoz, hogy a község bármilyen közérdekű célra használhassa vagy kezelhesse ezt a területet (például útkarbantartás, közműelhelyezés), jogilag is egyértelműen közvagyonnak kell minősülnie.

Mi történt?

A tanács határozatban rögzíti, hogy a 68 m²-es, Top.464/22/26 számú terület a község közvagyonához tartozik, és ezt a telekkönyvben is átvezetik.

2. napirendi pont – az idei 12-es számú határozat

Egy 503 m²-es útkategóriájú terület közvagyonba vétele (Top. 464/22/75)

Miről van szó?

Egy 503 négyzetméteres, útként nyilvántartott terület hivatalos közvagyonba sorolásáról.

Miért van erre szükség?

A település úthálózatának jogi rendezése érdekében. Csak így lehet a területet teljes jogkörrel kezelni, fejleszteni vagy közművek elhelyezésére használni.

Mi történt?

A tanács megerősíti, hogy a terület a község közvagyonához tartozik, és ezt a telekkönyvben is rögzítik.

3. napirendi pont – az idei 13-as számú határozat

Egy 6 181 m²-es útkategóriájú terület közvagyonba vétele (Top. 464/22/74)

Miről van szó?

Egy nagyobb, több mint 6 ezer négyzetméteres útként használt terület hivatalos közvagyoni besorolásáról.

Miért van erre szükség?

A község úthálózatának jogi tisztázása érdekében. A közvagyonba vétel biztosítja, hogy a területet a község szabadon kezelhesse és fejleszthesse.

Mi történik?

A tanács határozatban rögzíti a közvagyoni státuszt, és ezt a telekkönyvben is átvezetik.

4. napirendi pont – az idei 14-es számú határozat

Egy 4 673 m²-es útkategóriájú terület közvagyonba vétele (Top. 464/22/73)

Miről van szó?

Egy 4 673 m²-es, útként nyilvántartott terület közvagyonba sorolásáról.

Miért van erre szükség?

A község úthálózatának jogi rendezése és a későbbi fejlesztések előkészítése miatt.

Mi történik?

A tanács hivatalosan is közvagyonnak minősíti a területet, és ezt a telekkönyvben is rögzítik.

5. napirendi pont – az idei 15-ös számú határozat

Egy 31 m²-es útkategóriájú terület közvagyonba vétele (Top. 464/21/1)

Miről van szó?

Egy kisebb, 31 m²-es útként használt terület közvagyonba sorolásáról.

Miért van erre szükség?

A település úthálózatának egységes és jogilag rendezett nyilvántartása érdekében.

Mi történik?

A tanács megerősíti a közvagyoni státuszt, és ezt a telekkönyvben is átvezetik.

6. napirendi pont – az idei 16-os számú határozat

Egy 2 000 m²-es terület magánvagyonba sorolása és rendeltetésének módosítása (Top. 464/22/21)

Miről van szó?

A község tulajdonában lévő 2 000 m²-es területet a tanács a község magánvagyonába sorolja, majd módosítja a terület besorolását.

Miért van erre szükség?

A terület jelenlegi besorolása „nem meghatározott”. Ahhoz, hogy a későbbiekben építési vagy fejlesztési célokra használható legyen, át kell sorolni belterületbe, majd beépítésre szánt terület (curți–construcții) kategóriába.

Mi történik?

– A terület a község magánvagyonába kerül.

– Belterületi rendeltetést kap a PUG alapján.

– A használati kategória „nem meghatározott”-ból beépítésre szánt területre (curți–construcții) változik.

7. napirendi pont – az idei 17-es számú határozat

Egy 560 m²-es terület magánvagyonba sorolása és rendeltetésének módosítása (Top. 464/22/25)

Miről van szó?

Egy 560 m²-es terület magánvagyonba sorolásáról és építési célú besorolásáról.

Miért van erre szükség?

A terület jelenlegi státusza nem teszi lehetővé a fejlesztést vagy beépítést. A besorolás módosítása előkészíti a későbbi hasznosítást.

Mi történik?

– A terület a község magánvagyonába kerül.

– Belterületi rendeltetést kap.

– A használati kategória „nem meghatározott”-ból beépítésre szánt területre (curți–construcții) változik.

8. napirendi pont – az idei 18-as számú határozat

Egy 560 m²-es terület magánvagyonba sorolása és rendeltetésének módosítása (Top. 464/22/27)

Miről van szó?

Egy újabb, 560 m²-es terület besorolásának rendezéséről.

Miért van erre szükség?

A terület jelenlegi „nem meghatározott” besorolása nem alkalmas fejlesztésre. A módosítás lehetővé teszi a későbbi beépítést.

Mi történik?

– A terület magánvagyonba kerül.

– Belterületi rendeltetést kap.

– A használati kategória „nem meghatározott”-ból beépítésre szánt területre (curți–construcții) változik.

9. napirendi pont – az idei 19-es számú határozat

Egy 1 200 m²-es terület magánvagyonba sorolása és rendeltetésének módosítása (Top. 464/22/29)

Miről van szó?

Egy 1 200 m²-es terület besorolásának rendezéséről.

Miért van erre szükség?

A terület fejlesztési célú hasznosításához szükséges a belterületi és építési kategóriába sorolás.

Mi történik?

– A terület magánvagyonba kerül.

– Belterületi rendeltetést kap.

– A használati kategória „nem meghatározott”-ból beépítésre szánt területre (curți–construcții) változik.

10. napirendi pont – az idei 20-as számú határozat

Egy 3 600 m²-es terület magánvagyonba sorolása és rendeltetésének módosítása (Top. 464/22/30)

Miről van szó?

Egy 3 600 m²-es terület besorolásának módosításáról.

Miért van erre szükség?

A terület jelenlegi státusza nem teszi lehetővé a beépítést vagy fejlesztést. A besorolás módosítása ezt előkészíti.

Mi történik?

– A terület magánvagyonba kerül.

– Belterületi rendeltetést kap.

– A használati kategória „nem meghatározott”-ból beépítésre szánt területre (curți–construcții) változik.

11. napirendi pont – az idei 21-es számú határozat

Egy 4 000 m²-es terület magánvagyonba sorolása és rendeltetésének módosítása (Top. 464/22/31)

Miről van szó?

Egy 4 000 m²-es terület besorolásának rendezéséről.

Miért van erre szükség?

A terület fejlesztési célú hasznosításához szükséges a belterületi és építési kategóriába sorolás.

Mi történik?

– A terület magánvagyonba kerül.

– Belterületi rendeltetést kap.

– A használati kategória „nem meghatározott”-ból beépítésre szánt területre (curți–construcții) változik.

12. napirendi pont – az idei 22-es számú határozat

Egy 3 000 m²-es terület magánvagyonba sorolása és rendeltetésének módosítása (Top. 464/22/33)

Miről van szó?

Egy 3 000 m²-es terület besorolásának módosításáról.

Miért van erre szükség?

A terület jelenlegi „nem meghatározott” besorolása nem teszi lehetővé a fejlesztést. A módosítás előkészíti a későbbi beépítést.

Mi történik?

– A terület magánvagyonba kerül.

– Belterületi rendeltetést kap.

– A használati kategória „nem meghatározott”-ból beépítésre szánt területre (curți–construcții) változik.

13. napirendi pont – az idei 23-as számú határozat

A BERNARD szociális szolgáltatás létrehozására irányuló projekt partnerségi megállapodásának módosítása (5. számú kiegészítő okirat aláírása)

Miről van szó?

A község már 2023-ban csatlakozott egy több települést érintő együttműködéshez, amelynek célja egy új szociális szolgáltatás létrehozása: a BERNARD idősgondozási központ. Most ennek a partnerségi megállapodásnak elkészült az 5. számú kiegészítése, amelyet a tanácsnak jóvá kell hagynia.

Miért van erre szükség?

A projekt megvalósítása során pontosítani kellett a partnerek feladatait és pénzügyi hozzájárulását.

Kaplony község mint az egyik partner vállalja, hogy a központ fenntarthatósági időszakában (2026. január–június) pénzügyi támogatást biztosít a szolgáltatás működtetéséhez.

Ez a módosítás rögzíti a község konkrét kötelezettségeit.

Mit vállal Kaplony község?

A község a fenntarthatósági időszak első felében 24 900 lej támogatást biztosít az üzemeltető szervezetnek (Asociația GAL Sud-Vest Satu Mare), amely közhasznú egyesület.

A kifizetés ütemezése:

– 12 450 lej – 2026 áprilisában, a január–márciusi időszak költségeire

– 4 150 lej havonta – 2026 április, május és június hónapokra

A támogatást az egyesület bankszámlájára utalják.

A 2026. július–december közötti időszak támogatásáról a tanács külön határozatban dönt majd júliusban.

Miről kellett dönteni?

A tanácsnak arról kellett határoznia, hogy:

– jóváhagyja-e az 5. számú kiegészítő okirat aláírását,

– elfogadja-e a község vállalt pénzügyi hozzájárulását,

– és megerősíti-e Kaplony szerepét a projektben mint partner.

Mi történik a döntés után?

– A polgármester aláírhatja a kiegészítő okiratot.

– A projekt megvalósítása és a szolgáltatás fenntarthatósága biztosítottá válik.

– A község hozzájárul a helyi idősgondozási szolgáltatások fejlesztéséhez.

– A partnerségi megállapodás többi része változatlan marad.

14. napirendi pont – az idei 24-es számú határozat

A község 2025-ben keletkezett költségvetési többletének felhasználása 2026-ban

Miről van szó?

Kaplony községnek a 2025-ös év végén költségvetési többlete maradt a fejlesztési (beruházási) szakaszon. A tanácsnak most arról kellett döntenie, hogy ennek a pénzösszegnek egy részét mire használja fel 2026-ban.

Mekkora összegről van szó?

A fejlesztési többlet részösszege: 80 000 lej.

Miért van erre szükség?

A költségvetési többlet nem költhető el automatikusan.

A törvény szerint a tanácsnak külön határozatban kell jóváhagynia, hogy:

– milyen célokra,

– milyen összegekben

– és milyen ütemezésben használható fel a megmaradt pénz.

Mire fordítja a község a 80 000 lejt?

A javasolt felhasználás két tételből áll:

A községháza biztonsági rendszerének korszerűsítése – 30 000 lej

Kis bölcsőde építése Kaplonyban (752. szám) – 50 000 lej

Összesen: 80 000 lej.

Miről kellett dönteni?

A tanácsnak arról kellett szavaznia, hogy:

– jóváhagyja-e a 2025-ben keletkezett többlet felhasználását,

– és elfogadja-e a fenti két beruházási célra történő átcsoportosítást.

Mi történik a döntés után?

– A községháza biztonsági rendszere korszerűsíthető.

– A kis bölcsőde építésének finanszírozása folytatódhat.

– A 2025-ös többlet hivatalosan is beépül a 2026-os fejlesztési költségvetésbe.

Egyebek

ÉJJELI ŐRSÉG. A polgármester felvezetője a következő volt: Még mindig nem tudjuk pontosan, hány fős maradhat a polgármesteri szakapparátus Kaplony községben. Jelenleg 17-en vagyunk. A legutóbbi prefektusi tájékoztató 14+3+3 fős személyzetet ír elő. Amennyiben ez az amúgy nehezen értelmezhető számsor 14-et jelent, abban az esetben polgármesterként az éjjeli őrség megszüntetését fogom javasolni. Az indokaim: a prefektus azt fogja előírni, hogy 14-en maradhatunk. Ezt a tanácsnak kell elfogadnia. Hogy pontosan kik lesznek „áldozatai” az úgynevezett ésszerűsítési karcsúsításnak, annak az eldöntése a polgármester hatásköre. A hivatali ügyintézés biztosítása a legfőbb feladat. A törvények értelmében a közalkalmazottak közül megválni valakitől igencsak nehéz. Jelen esetben nem is indokolt. A szerződéses munkatársaink közül kell tehát elbocsátani. Jelenleg, immár több éve nem felel meg a törvényi előírásoknak az éjjeli őrség. Annak a működtetését a törvény nem írja elő, immár nem kötelez bennünket arra. Jelenleg nincs érvényes engedélyünk – már több éve. Egyebek mellett a megszerzés akadálya: éjjelente két főnek kell járőröznie. Kb. tíz hónapja ketten tudják ellátni a feladatukat, hiszen egy személy súlyos betegséggel kellett szembenézzen. Azaz éjjelente egy személy teljesít szolgálatot. A büntetés mind a polgármestert, mind a tanács tagjait sújthatja. Elkészült egy dokumentáció, amelyet elviekben engedélyezni fognak, abban a felszerelések beszerzése mellett az is szerepel, hogy szerződést kell kötnünk egy szakengedéllyel rendelkező céggel. Annak a havidíja kb. 1500 lej lesz. Kaplonyban van egy helyi illeték: az éjjeli őrségi hozzájárulás. Ez idén: 75 lej portánként. Tavaly 62 937 lej volt az évi befolyt összeg, akkor házanként 71 lej volt az illeték mértéke. Attól függetlenül, hogy el kell-e bocsátanunk őket, avagy sem, azt javaslom a tanácsnak, hogy vonjuk vissza egy korábbi határozatunkat, amely alapján működik Kaplony községben az éjjeli őrség. A munkatársak pedig legyenek a továbbiakban a közterület-fenntartó részleg munkaközösségének tagjai. A munkahelyeik megmaradnak, igaz, az éjjeli pluszjárulékkal csökken a fizetésük. Viszont ez azt is eredményezi, hogy a bérrácsban jelenleg fennálló különbségek eltűnnek. (Jelenleg többet fizetést kap egy éjjeli őr, mint a közterületek fenntartással foglalkozó munkatársaink.) Ebben az esetben sem kötelez a törvény arra, hogy kössünk szerződést egy éjjeli őrséget vállaló céggel, hiszen immár Kaplonyban is megfelelőnek mondható a kamerahálózat. Ha mégis megtesszük, akkor csak a biztonságérzetünket növeljük. Elvi beleegyezést kérek tehát az éjjeli őrség megszüntetéséhez. A következő tanácsülésre így is, úgy is át kell alakítsuk a hivatal szerkezeti felépítését – a törvényi előírás azt mondja ki, hogy a március 13-ai tájékoztatást követő 30 napon belül. A mostani elvi határozatot is figyelembe fogjuk venni. A tanács tehát elfogadhatja az indítványomat – elvi hozzájárulását adhatja ehhez. Elutasíthatja azt. Avagy halaszthatja a döntést. A fentiekben igyekeztem objektív lenni. Ismertetném a személyes véleményemet: Tételezzük fel, hogy maradhat a 17 fős apparátus, azaz nem kell elbocsátani feltétlenül 3 főt. (Amennyiben muszáj, akkor vitán felül áll az, hogy az ügyintézés biztosítása a legfontosabb, azaz a szerződéses munkatársak közül kell valakiktől megválni.) Az éjjeli őrség nem kötelező szolgáltatás. Ez kulcspont. Ha választani kell kötelező és nem kötelező között, akkor a döntés egyértelmű, hiszen a jelenlegi működés kvázi jogszerűtlen: nincs engedély, nem teljesül a kétfős járőrözési előírás. Ez nagyon erős érv a megszüntetés mellett. Mindez jogi kockázatcsökkentés. A „nem bocsátjuk el, csak átszervezzük” megoldás emberi! Hiszen nem veszítik el az állásukat, ugyanakkor megszűnik a bérfeszültség. Ellenben vannak bőven ellenérvek is. Attól, hogy valami nem kötelező, még lehet: hiszen feltételezhetően az éjjeli őrség léte erősen elvárt a közösség részéről, valós biztonsági funkciója van. Amennyiben megszüntetjük: nőhet a kisebb bűncselekmények, rongálások száma; csökkenhet a szubjektív biztonságérzet. A kamerarendszer ugyanis nem egyenértékű az élő jelenléttel. A kamera utólag bizonyít, de nem megelőz. Egy járőr jelenléte viszont deterrens (visszatartó) hatású. Gondolkodni lehet alternatív megoldásban. Vélhetően ez a legoptimálisabb megoldás. Legalább erre az évre. Részmunkaidő. Összevont feladatkör (őrség + közterület – az utóbbi szintén nagyon fontos a lakosoknak), csak kritikus időszakok lefedése (hétvége).

A testület a polgármester ismertetője után úgy döntött, hogy nem hoz elvi határozatot. A következő gyűlésen fognak dönteni.

JUHOK. A polgármester felvezetője a következő volt: A Vizi utaci lakosok egy része bejegyzett kérvényben kéri, hogy a hivatal ne adjon ki legeltetési célból területeket a lakóövezetek közelében. Mint írják, mind a mögöttük lévő part túloldalán, mind a nagy községi tó mellett juhokat tartanak, ezért sok a kullancs. Kérik továbbá, hogy a hivatal megfelelő módon gondoskodjon a kullancs elleni irtásról. Kétségtelen, hogy a lakosok jelzése jogos, a kullancsok megjelenése valós problémát jelenthet, különösen lakóövezetek közelében. Ugyanakkor fontos látni, hogy a kullancsok jelenléte nem vezethető vissza kizárólag a legeltetésre, ezért a teljes tiltás nem feltétlenül jelentene valódi megoldást. A kérdés veleje: Kaplony falu, vagy kertváros. Szerintem jelenleg ez is, az is. Az a jó hozzáállás, ami egyszerre védi a lakosság életminőségét, és figyelembe veszi a gazdálkodók érdekeit. Szabályozni kellene a legeltetés feltételeit a lakóövezetek közelében. Például az állatok rendszeres kullancs elleni kezelése – kötelezővé kell tenni ennek a bemutatását a hivatal számára. (Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a legeltetett területek karbantartása – kaszálás, bozótmentesítés –, nos, ezek közterületek… Van erőnk hozzá?) Permetezni kell, kötelezettség, azonban kizárólag indokolt esetben, persze előtte lakossági tájékoztatással.

A tanács elvi szintű döntése a következő volt: kizárólag a part másik oldalán szabad juhokat tartani, azt is ki létszámban. Erről a döntésről tájékoztatni fogják azokat, akik kaszálót/legelőt kérvényeztek a hivataltól.

ADÓKEDVEZMÉNYEK. A polgármester tájékoztatta a testületet, hogy a legutóbbi jogszabályi módosítások nyomán több helyi adókedvezmény lépett életbe Kaplonyban. Csökkent a régi épületek adója: 15%-kal az 50–100 év közötti, és 25%-kal a 100 évnél idősebb ingatlanok esetében, beleértve a hozzájuk tartozó telkeket is. Kedvezmények érvényesek továbbá a betegséggel élő személyek számára: 50%, illetve 25% mértékben az ingatlanokra és – egy jármű erejéig – a 2000 cm³ alatti gépjárművekre. Azok számára, akik már befizették az adót, lehetőség van az összeg beszámítására a jövő évi adókba, vagy visszaigénylésére külön kérelem alapján, 2026. június 30-ig. Fontos, hogy továbbra is él a 10%-os kedvezmény a március 31-ig történő teljes befizetés esetén, valamint a megszokott határidők: március 31. és szeptember 30.

SZERENCSEJÁTÉK. A polgármester tudatta: kérvény érkezett a helyi tanácshoz. Ebben egy cég engedélyt kér arra, hogy az általa üzemeltetett italboltban szerencsejáték-automatákat üzemeltethessen egy másik, engedéllyel rendelkező cég. Szerintem így nem teljesen jogszerű, hiszen az üzemeltető cég kellene kérvényezzen. Azonban ez formai kérdés. A tanácsnak abban kell állást foglalnia, hogy engedélyez-e Kaplony területén ilyen jellegű tevékenységet, azaz szerencsejátékot. Röviden idézek a kérvényből: „A tevékenység a hatályos jogszabályoknak megfelelően egy zárt, mások számára nem látható, elkülönített helyiségben zajlik, amely nem növeli a zajterhelést, nem zavarja a vendégeket és nem befolyásolja a közösségi tereket. A működés minden vonatkozásban megfelel a törvényi előírásoknak. Kérem a tevékenység engedélyezését, mivel az ebből származó bevétel biztosítja az XY cég fenntartható működését és a munkahelyek megtartását. Szeretném továbbá felhívni a figyelmet arra, hogy a szerencsejátékok iránt érdeklődők a továbbiakban is számos módon – online felületeken, televíziós csatornákon és egyéb formában – hozzáférhetnek ezekhez a szolgáltatásokhoz. Ennek fényében nem áll fenn olyan érv, amely indokolná, hogy a községben ne működhessen szabályozott, ellenőrzött körülmények között ilyen jellegű tevékenység.” Amit ezen kérvény apropóján nyomatékosítanék: Az új törvényi előírás mentén a helyi tanács dönt. A testület döntése nem arról szól, hogy a szerencsejáték jogszerű-e, hanem arról, hogy kíván-e ilyen jellegű tevékenységet a községben. Figyelembe lehet venni a kérvényben szereplő érveket, azonban fontos azt is tudni, hogy a szerencsejáték társadalmi hatásai nem a működtetés módjában, hanem a következményeiben jelentkezhetnek. Az, hogy más formában – például online – elérhető, nem kötelezi a községet arra, hogy helyben is lehetőséget biztosítson rá. A döntés tehát semmiképpen sem valamely vállalkozás ellen irányul, hanem egy tudatos közösségi irány kijelöléséről.

A gyűlésen jelen volt a cég adminisztrátora is. A testület kisebb tanakodás után úgy döntött, hogy elnapolja az állásfoglalást. Azaz egy következő gyűlésen fog dönteni arról, hogy szerencsejátékkal kapcsolatos tevékenységek végezhetők-e Kaplony községben.