Határgondok, tulajdonjogi gondok

Sok szót követhet-e tett? A Kaplonyi Helyi Tanács legutóbbi, február havi rendes gyűlését, amelyet csütörtök kora este, 7 órai kezdéssel tartottak meg a községháza dísztermében, talán e kérdés mentén lehetne összefoglalni. A földügyek kapcsán tanakodtak a jelenlévők. Miként lehet azt elérni, hogy több földterületet lehessen telekkönyveztetni. Sem látszólag, sem a valóságban nem könnyű a helyzet. Így javítani sem nagyon lehet. Pediglen az idő sürget…

Az év második tanácsülését tehát február 19-én tartották meg. Egyetlen határozat kapcsán kellett állást foglalniuk a testület tagjainak. Az idei 10-es számú határozattervezet a Kaplony község kockázatelemzési és -kezelési tervének (PAAR – Planul de analiză şi acoperire a riscurilor) frissítéséről szólt. Mint elhangzott, a frissítés jogszabályi kötelezettség miatt szükséges, valamint azért, mert időközben változtak adatok, felelősök és szervezeti struktúrák. A tanács jóváhagyhatta a frissített tervet, avagy visszautasíthatta volna. A lényegét tekintve formális jóváhagyás révén megbízta a polgármestert, valamint a helyi vészhelyzeti bizottságot a tervezetben foglaltak végrehajtásával. Mit eredményez a jóváhagyás? Az egyöntetű döntés révén Kaplony hivatalosan is naprakész tervvel rendelkezik vészhelyzetek kezelése kapcsán. Elfogadták a megelőzés, a felkészítés és a beavatkozás rendjét. Ezáltal javult az együttműködés a megyei, illetve egyéb illetékes hatóságokkal. Végső soron a lakosság védelme erősödik (pl. kijelölték az evakuálási helyszíneket; a teendőket árvizek, földrengések, meteorológiai veszélyek, járványok, tüzek esetén stb.).

Második napirendi pontként ismertették a megyei kormánybiztosi hivatalnak a helyi tanácsokhoz intézett átiratát. Ebben a prefektúra felszólította az önkormányzati döntéshozókat, hogy az idei költségvetésben különítsenek majd el anyagi forrásokat a földügyek rendezésére. A polgármester emlékeztetett, hogy a korábbi években is biztosította a helyi tanács az anyagi fedezetet arra, hogy topográfus tevékenykedjen a községben. Sőt, az utóbbi években Kaplony község is részt vesz a szisztematizálás országos programjában, amely ugyancsak azt a célt szolgálja, hogy rendeződjenek a földügyek. Mint mondta, annak érdekében, hogy a testület tagjai, rajtuk keresztül pedig a község lakosai értesüljenek a felmerült problémákról, meghívta a gyűlésre Csizmár Antalt, a hivatal mezőgazdasági referensét, illetőleg Ulmer Ede mérnököt, aki hosszú évek óta végez topográfiai szolgáltatásokat Kaplony önkormányzatának. Utóbbi kérdésre válaszolva megerősítette a polgármester azon megállapítását, hogy a belterületek telekkönyvezése kapcsán Kaplony elfogadható állapotban van, azonban a külterületeknél sokkal-sokkal rosszabb a helyzet, sőt, megyei szinten az utolsók közé tartozik. Hogy ez miért is alakult ki, és ami talán még fontosabb, miként lehetne ezen változtatni, nos, bő órás beszélgetés alakult ki. Elhangzott egyebek mellett az, hogy a kiosztások idején előfordult az is, hogy a kérvényezők mindösszesen olyan tulajdonjogi okiratot (titlu de proprietate) kaptak, amelyben csak a parcella egészére vonatkozó szám szerepelt. Azaz már akkor sem tudhatták, hogy az adott parcellán belül hol is van a saját földterületük. Más problémaforrás az, hogy az akkori mérésekhez képest megváltozott a terep fizikai adottsága. Például már nincs ott út, illetőleg az árkot is beszántották. A hivatal munkatársa elmondta, hogy számtalan esetben nincs meg az az információ sem, hogy annak idején az adott parcellát kinek adták ki. Mindez (illetve sok egyéb…) azt okozza, hogy az eredeti több mint ezer kérvényből 421 esetben tudott a Kaplonyi Földosztó Bizottság érdemben tenni valamit, avagy legalábbis megkezdetni a rendezést. Gyakorlatilag a külterületi földek egynegyedére rendelkeznek tulajdonjoggal, esetleg érdemben megkezdődött a tulajdonjoghoz való hozzájutás folyamata.

Nyomatékosították azt is a tanácskozás keretében, hogy a hivatal munkaközössége írásban kéri fel a közeljövőben a nagyobb gazdákat, segítsék a földterületek tulajdonjogi ügyének a tisztázását. Tájékoztassák a mezőgazdasági referenst arról, hogy kinek a földjét művelik stb. Erősen javasolják ugyanakkor a földtulajdonosoknak – pontosabban azoknak, akik úgynevezett zsebszerződések alapján úgy tudják, hogy egy-egy földterület birtokosai –, hogy igyekezzenek minél hamarabb rendezni a tulajdonjogukat. A rendezés már most is rendkívül költséges, és minden egyes nap elteltével tovább drágulhat, illetve idővel egész egyszerűen megoldhatatlan lehet. Elhangzott az is, hogy a különféle támogatásokat minden valószínűség szerint előbb-utóbb a tulajdonjogi viszonyok rendezettségéhez fogják kötni. Már csak ennek okán is egyre inkább égetővé válik a rendezés. Ami tulajdonképpen közös érdek.

Szó esett arról is, hogy a topográfus szerdai hivatali jelenlétét sokan félreértik, és a személyes ügyeiket próbálják meg vele intéztetni. A község pénzéből a hivatal kizárólag a község ügyeinek kezeléséért tud fizetni a földmérő mérnöknek. Bárki megkeresheti őt, vagy bármely más topográfust, azonban más időpontokban.

Az Egyebek volt ez alkalommal is a harmadik napirendi pont. Felhívták a figyelmet arra, hogy készül a község új településrendezési terve (Plan Urbanistic General). Ez azonban nem pusztán egy műszaki vagy hivatalnoki dokumentum: építészeti és területfejlesztési szempontból ez Kaplony község „alkotmánya”. Egy olyan alapdokumentum, amely hosszú évekre – akár évtizedekre – meghatározza, hogyan és merre fejlődhet a település. Éppen ezért kérik a lakosokat, hogy jöjjenek, érdeklődjenek a tervezet kapcsán.

Ide kattintva a Geoportal oldalára juthat, ott részleteiben is láthatja a fentieket.