Az előző év végén Kaplonyban is emelni kellett a helyi adókat. Nem kedvtelésből, hanem azért, mert a törvény ezt előírja, és mert a község működését biztosítani kell. A megyében tudomásom szerint egyetlen olyan település van, ahol ezt nem tették meg. Ott az önkormányzat rövid időn belül csődhelyzetbe kerül. És nem a döntéshozók, hanem a lakosok fogják megfizetni az árát!
A jogszabály világos: az adók mértékét egy alsó és felső határ között lehet megállapítani. Kaplony minden esetben a legalacsonyabb értéket választotta. Ahol ezt elmulasztották, ott automatikusan a legmagasabb érték lép életbe. (Ráadásul különféle büntetésekkel együtt.) Magyarán: ott az emberek többet, sokkal többet fognak fizetni.
Ráadásul az ilyen önkormányzatok nem kapják meg a központi költségvetésből visszaosztott pénzeket sem. Ennek következménye egyértelmű: nem lesz pénz közvilágításra, közterületek karbantartására, az iskolák és más közintézmények működtetésére. Ez nem riogatás, hanem tény.
Ezen a ponton érdemes lezárni a mesterségesen gerjesztett vitát. A kötelező döntéseket nem lehet hangulatkeltéssel eltörölni.
Ugyanakkor felelősséggel kimondom: hibát nem javíthatunk, de rendszert igazíthatunk. A döntés jogszerű volt, azonban nem volt elég igazságos. Sok esetben. És igen: vannak önkormányzatok, amelyek időközben jobb megoldásokat találtak. A politika nem az utólagos bölcselkedésről szól, hanem arról, hogy felismerjük, mikor kell finomítani egy rendszeren – és meg is tehetjük.
Például pár önkormányzat már megmutatta, hogy lehet igazságosabban gondolkodni. Temes megyében például egy településen 30%-os ingatlanadó-kedvezményt kapnak azok, akik saját költségen energiahatékonysági beruházásokat valósítottak meg, beleértve a napelemes rendszereket is. Kaplonyban ezt a kedvezményt ki lehetne terjeszteni azokra is, akik pályázati úton vettek részt ilyen programokban. Ezek az emberek nem „ingyen pénzt” kaptak: sok esetben jelentős költségen rendezték az ingatlan- és telektulajdon viszonyait. Ez közérdek! (Amúgy a tulajdonviszony kapcsán nyomatékosítani kell: amit ma nem rendezünk, az holnap sokkal többe fog kerülni.)
Ugyanilyen egyértelműen igazságtalan az, hogy a betegséggel élők elvesztették korábbi adókedvezményüket. Megoldást kell találni arra, hogy kedvezzünk nekik. Valamiképpen lehetségesnek kell lennie!
Fontos tisztázni: ezeket az intézkedéseket 2027-től lehet bevezetni. Folyó évben nem. Aki mást állít, az vagy nem ismeri a jogszabályokat, vagy szándékosan félrevezeti az embereket.
Kaplony saját bevételei 2025-ben körülbelül 1,3 millió lej volt, egy több mint 10 millió lejes költségvetésen belül. És kimondom: egy több mint 100 ezer euró értékű ingatlan után fizetett évi 400 lej adó nem igazságtalan. A közszolgáltatásoknak ára van. Mindig is volt.
A cél nem a parttalan vita, hanem a felelős döntés. Segítsük-e azokat, akik önerőből vagy pályázattal korszerűsítettek? Igen? De közben fenn tudjuk-e tartani a közterületeket, a zöldövezeteket, az intézményeinket? Ez a valódi kérdés.
Kaplonyban sok ember él nehéz körülmények között. Őket nem hangulatkeltéssel, hanem átgondolt, jogszerű és fenntartható döntésekkel lehet segíteni.
Ebben a keretben várom a javaslatokat.
Tisztelettel,
Megyeri Tamás Róbert
