Mint minden helyhatóságot, a kaplonyi önkormányzatot is „bombázzák” különféle ajánlatokkal. Országos rendeletnek megfelelően például a korrupcióellenesség ellen is fel kell lépjen a mi polgármesteri hivatalunk is. Sajnos azonban nem „hatékonyan”, annál inkább egy aktacsomaggal…

Lássuk csak, miről is szól ez az egész! Íme, a háttér: az országos korrupcióellenes stratégiát a 2016. augusztus 10-i kormányülésen fogadták el. Mégpedig egy úgynevezett átfogó, nyilvános konzultációs folyamat eredményeként, ebben körülbelül 90 közintézmény, állami vagy magántőkével rendelkező vállalat, civil szervezetek és üzleti szövetségek vettek részt.

A stratégia célja a közintézmények és a társadalom általánosságban a paradigmaváltás elősegítése, hangsúlyt helyezni a megelőző és oktatási intézkedésekre a korrupciós cselekmények megelőzése érdekében. Ez a változás vezetői szintű felelősséget jelent minden közintézményben és vállalkozásban. Magyarán az új országos korrupcióellenes stratégiával minden közintézmény vezetőjének fel kell vállalnia a szabályok alkalmazásáért felelősséget. Az elképzelés szerint mindezek megakadályozzák a korrupciós cselekményeket. Teszik ezt úgy, hogy előírják a szükséges megelőző intézkedéseket. Mindenekelőtt a személyes integritásra helyezik a hangsúlyt.

A jogi háttér: a 2016/583-as kormányrendelet a Korrupcióellenes Nemzeti Stratégia, a stratégiai teljesítményindikátorok, a célokhoz társított kockázatok és intézkedések, valamint az ellenőrzési források jóváhagyásáról, az intézményi átláthatósági és korrupcióellenes intézkedések nyilvántartásáról, az értékelési mutatókról, valamint a nyilvános érdeklődésre szolgáló információk közzétételi szabványairól szól. A 2021. december 17-ei 1269-es számú kormányrendelet a 2021–2025-ös Korrupcióellenes Nemzeti Stratégia jóváhagyásáról rendelkezik.

Cél: a korrupcióellenes stratégia célja az integritás előmozdítása, a romániai korrupció megelőzésére irányuló jogi és intézményi keret szigorú alkalmazása révén.

A stratégiában előtérbe állított célok: a korrupcióellenes intézkedések végrehajtási szintjének növelése az intézményi terv jóváhagyásával és rendszeres önértékelésével a központi és helyi közintézmények, beleértve az alárendelt, koordinált, hatóság alá tartozó és közszolgáltatásokat nyújtó vállalatokat is. Hangsúly helyeznek az átláthatóság kultúrájának kialakítására a központi és helyi kormányzásban. Az intézményi integritás növelésére a korrupció megelőzését célzó intézkedések kötelező elemeként a menedzsmenttervekbe való felvétellel és rendszeres értékelésükkel az adminisztratív teljesítmény részének integrálásával. Fontosnak tartják továbbá az integritás megerősítését, a korrupció sebezhetőségének és kockázatainak csökkentését a prioritást élvező ágazatokban és tevékenységi területeken. Az alkalmazottak és a közszolgáltatások kedvezményezettjei általános integritási szabványok iránti ismeretének és megértésének növelését is a fontos teendők közé sorolják. A korrupció elleni küzdelem teljesítményének megerősítése büntető és közigazgatási eszközökkel – egy újabb direktíva.

Megjegyzések, kérdések

Első végigolvasásra ez az intézkedéscsomag látszatcselekvésnek tűnik. A kollégák egymásról kell majd jelentéseket, értékeléseket írjanak? Ez egészséges légkört teremt egy intézményben? Ilyen kérdések merülnek fel…

A korrupcióellenes intézkedésekre való áttérés valójában kényes folyamat, különösen ha az intézkedések ilyen módon történnek – a jelentések erőltetésével. Egymásról jelentést írni, egymást értékelni, nos, egyebek mellett ez kockázatos lehet, és valóban nem biztosítja feltétlenül az egészséges munkakörnyezet kialakulását.

Az ilyen típusú intézkedéseket gyakran kritizálják világszerte, mivel fokozhatják a munkahelyi feszültségeket és bizalmatlanságot, valamint megnehezíthetik a kollégák közötti együttműködést és egy jó munkahelyi légkör megtartását.

A szakértők szerint az integrált megközelítés lehet hatékonyabb, amely magában foglalja az oktatást, a tudatosság növelését, az etikai kódexek megerősítését és az átláthatóságot. Az olyan módszerek, mint a példaértékű vezetés és a belső ellenőrzések, sokkal hosszabb távon lehetnek hatékonyabbak és fenntarthatóbbak.

Fontos, hogy az ilyen intézkedéseket az érintett felekkel és szakértőkkel történő alapos konzultáció után hozzák meg, és folyamatosan értékeljék azok hatékonyságát és következményeit a munkakörnyezetre és a szervezetre.

Mindezek mellett természetesen a kaplonyi önkormányzat is részt fog venni az országos rendelkezésnek megfelelően az előkészületekben, azonban első olvasatra talán szerencsésebb lett volna ezt is a helyiekre bízni, és nem elrendelni a központból. Mégpedig úgy, hogy egy újabb szép és nagy aktacsomónk legyen…

(megyeri)