Példaképünk a mindennapokban

A mindennapok szerény hőseit keressük. Akikhez igazodhatunk. Segítsen ebben!

Öntsünk tiszta vizet a pohárba! (Lehet csapvíz, vagy ha az tetszik, akkor kávási is… 🙂 ) Jövőre legalább négy alkalommal kell majd az urnák elé járulnunk. (Az is politikai cselekedet, ha valaki nem voksol. Például olyanokat erősít a távolmaradásával, akik szerint Mongóliában van a kaplonyiak zömének a helye…) De nem ez a lényeg!

Az a fontos, hogy lelkileg is felkészüljünk erre a nehéz időszakra. Bizony ismét lesznek botrányok, netán videó- vagy hangfelvételek, egymás magánéletébe való beleszólások stb. Lesznek álprofilok, örökös okoskodók, akik úgy is jobban tudják, de persze felelősséget nem akarnak (nem tudnak) vállalni. Összegezve: nem szép időszak lesz. Kaplonyban sem. Hiszen ez a falu is része a világnak. A világnak, amelyben háborúk zajlanak. Háborúk minden színtéren. S talán leginkább a hadszíntéren lévő háborúkat értjük meg – úgy, ahogy. Kevésbé vehetjük észre a mindennapjainkat érintő háborút. Amely láthatatlan. Amely azonban még a lelki egyensúlyunkat is érinti.

De ne is foglalkozzunk most ezzel, hiszen itt, Kaplonyban a nagyvilág gondjait nem tudjuk megoldani. Nekünk csak arra kell és szabad koncentrálnunk, hogy a jó példákra odafigyeljünk. Kaplonyban pedig számos a jó példa!

Ennek okán havi rendszerességgel akarunk kiemelni egy-egy példaértékű felebarátunkat. Nem kap semmi különösebb ajándékot a jó cselekedetéért. (Talán egy jó szót, netán egy kávét, teát, esetleg egy pohár bort.) Minden bizonnyal nem is azért teszi. Mindazonáltal szükségesnek tűnik kiemelni, példaként elénk állítani őket. Mert a mindennapjainkat el-elöntő szürkeségben, kilátástalanságban, önzőségben kell hogy legyen olyan pont, amelyhez képest, illetve, akihez képest határozzuk meg magunkat.

A decemberi hónap kapcsán már várjuk a javaslatokat.

Megyeri Tamás Róbert
Csizmár Antal Tamás